Nagyszombat a Húsvét ünnepének előnapja. A csend és a reményteli várakozás ideje, a negyvennapos böjt vége. Nemcsak egyházi, hanem számos népi hagyomány is kapcsolódik az ünnepkörhöz.
Tátrai Zsuzsa - néprajzkutató: "Nagyon érdekes, hogy Nagyszombat és Húsvét vasárnap közötti időben megmaradtak a régi hagyományok, így a határkerülés szokása aminek az volt a lényege, hogy egyházi külsőségek között járták körbe a falu határát. És aki először ment körbe ilyen határjárást, azt a határjelekre ráfektették és jól elnáspángolták, hogy megjegyezze, hogy hol vannak a határjelek."
A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából - erről már Erdő Péter bíboros beszélt híradónknak. Az első harangszóra szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új - tette hozzá az érsek.
Erdő Péter - bíboros, prímás, Komárom-Esztergom vármegyei érsek: "A hallgatással és a csönddel kezdődik a nap, a székesegyházban ilyenkor úgynevezett zsolozsma van. A délutáni órák pedig már készületet jelentenek az ünnepre, hol este hol éjszaka tartják a virrasztási szertartást, ez a vigilia amit mostanában egyre inkább késő este rendeznek, de Magyarországon van engedélyünk rá, hogy a kora esti órákban is elkezdjük, mert a szertartás után szokásban van a feltámadási körmenet."
A körmenettel pedig a feltámadt Krisztus örömét hirdetik az egész világnak.
