2010-07-31 17:59
Elvész a 4-es metró teljes uniós támogatása?

Akár az uniós támogatást is elbukhatja a főváros, ha az újra kiírt metrókocsitender miatt 2015 utánra tolódik a 4-es metró átadása. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint a BKV-nak fel kell mondania a szerződést, amire a francia gyártó szerint nincs jogi lehetőség.

Demszky Gábor főpolgármester és Aba Botond akkori BKV-vezérigazgató 2006 májusában írta alá a szerződést a francia Alstommal a 2-es és a 4-es metró új kocsijairól. A megállapodás szerint a 2-es metró szerelvényeire 2008 májusáig kellett volna megszerezni a típusengedélyt. A gyártó két évet csúszott, az utolsó határidő 2010. július 31-e volt, de azt se tartotta. A közlekedési hatóság nem adta meg a végleges típusengedélyt a Metropolis fantázianevű kocsira.

A VEKE elnöke szerint a BKV-nak fel kell mondania a szerződést. Ez együtt járna a 2-es metró vonalán jelenleg közlekedő, elöregedett, szovjet gyártmányú vonatok kényszerű felújításával, ami 3-4 milliárd forintba kerülne. A 4-es metrónál a tét 181 milliárd forint – a főváros az uniós támogatást bukhatja el, ha nem tudja időben forgalomba helyezni az új kocsikat. „Hogyha nem tudjuk 2015-ig átadni a 4-es metrót és az összes pénzügyi és jogi lezárását a projektnek megcsinálni, az azt jelenti, hogy a 4-es metró teljes uniós támogatása leveszik. Ráadásul ez nem 2015-ben lesz majd aktuális, hanem vélhetően az Európai Bizottság már most, 2010-11-ben bizony nagyon kritikus és kemény kérdéseket fog feltenni. A járműtender bukása miatt a mostani, vagy leginkább a következő városvezetésnek kell azt tudnia igazolni, hogy bizony van realitása a projekt időben való befejezésének” – vélte Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője.

A Fővárosi Közgyűlés az elvi hozzájárulást már június elején megadta a BKV-nak a szerződés megszüntetéséhez. Az eredeti előterjesztésben a felbontás szó szerepelt, amelyet a közgyűlés vita nélkül cserélt a megszűnés kifejezésre. „A felbontás az azt jelenti, hogy az eredeti állapot állítandó helyre, ennek is megvannak természetesen a jogi következményei, a megszűnés az a jövőre nézve, tehát az addigi teljesítések pedig hatályban maradnak. Érthetően nagyon nagy különbség a kettő között nem csak a következményeiben van, hanem az okában is. Tehát ahhoz, hogy egy szerződést fel lehessen bontani vagy a jövőre nézve megszüntetni, ahhoz már a különböző felelősségeket is vizsgálni kell: kinek róható fel a teljesítés elmaradása” – mondta el Bőhm András független fővárosi képviselő.

A végső felhatalmazást várhatóan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése adja majd meg a BKV-nak.

(hírTV)