Januártól fél éven keresztül a jelenlegi 9,5 százalék helyett évi 11 százalék lesz a diákhitel kamata. A speciális törlesztési feltételeknek köszönhetően ugyanakkor a kamat változása nem növeli meg a havi törlesztőrészlet összegét, mert az továbbra is kizárólag a jövedelemhez igazodik, és a törlesztési futamidő is csak kis mértékben nő - derül ki a Diákhitel Központ keddi közleményéből.
A vonatkozó jogszabály szerint a Diákhitel Központ Igazgatóságának féléves kamatperiódusokban kell megállapítania a diákhitel kamatát. A kamat mértékének megállapítása mindenkor az önköltségi elv betartásával, jogszabályi előírások szerint történik. Így egy adott kamatperiódusban a kamat mértéke mindig attól függ, hogy korábban mennyiért lehetett a piacról pénzt bevonni a hitelezéshez. Ha a piac jelentősen drágul, akkor ez megjelenhet a diákhitel növekvő kamatában is, ha viszont „olcsóbban” lehet pénzhez jutni, akkor a kamat is csökkenhet. Ez az összefüggés jól nyomon követhető volt 2004-ben. Ekkor a dráguló piac a diákhitel 2001-es induló, (9,50 százalékos) kamatát 11,95 százalékra emelte, majd 2006-ban, a piac konszolidációja után a kamat újra lecsökkent a 9,50 százalékos szintre.
A jogszabály szerint a diákhitelezés önköltségi elven, üzleti haszon nélkül működik. Sem profit, sem hiány nem keletkezhet rajta. A kamat mértékét döntően az határozza meg, hogy a Diákhitel Központ mennyiért tudott pénzhez jutni, hitelezési tevékenységéhez forrást szerezni a folyamatos mozgásban lévő - jelenleg éppen dráguló - pénzpiacon.
Továbbra sincs viszont hitelbírálat, alanyi jogon juthat diákhitelhez minden hazai felsőoktatási intézmény 40 év alatti hallgatója. Nem változik a felvehető összeg sem. Továbbra is havi 40, 30, 25, 21 illetve 15 ezer forintos összeg közül választhatnak a felsőoktatásban tanulók, csak a költségtérítésesek kérhetnek ennél többet, havi 50 ezer forintot.
A diákhitel speciális törlesztési szabályainak köszönhetően a tanulmányaikat befejező hallgatók havi törlesztőrészletét nem befolyásolja a kamat mindenkori mértéke, mert az továbbra is kizárólag a jövedelemtől (speciális esetben a minimálbértől) függ. Továbbra is megmarad az ügyfelek körében népszerű előtörlesztési lehetőség, mely díjmentes és közvetlenül a tőketartozást csökkenti.