Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.
"Azért választották Párizst, hogy egyfajta üzenetet küldjenek, hiszen egy atom nagyhatalomról beszélünk. (...) Macron elnök az, aki az elmúlt időszakban Európai Uniós külpolitikával, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a legkeményebb kijelentéseket tette. Egy szomorkás felhangja is van ennek. Úgy tűnik mintha az Európai Unió már ott tartana, hogy a kínaiaktól kérné, hogy hassanak az oroszokra, ne háborúzzanak és legyen már egyszer béke"
- fogalmazott Horváth József, biztonságpolitikai tanácsadó.
Globalista-szuverenista törésvonal az EU-ban
"Maradtak az Európai Unióban sokáig annál a gazdasági uniónál, amiért alapvetően létrejött. Menczer Tamás is sokszor hangsúlyozza, hogy a béke és a jólét megteremtése érdekében egy gazdasági szövetség jött létre. Ma már azt mondhatjuk, hogy a globalizmus is egy ideológia. Sőt, egy identitás szemlélet irányába mozdult el és a gazdasági szempontok másodlagosak lettek. A davosi konferenciára már csak azokat a transzatlanti vagy transznacionális cégeket hívják meg, melyek ideológiailag is betagozódnak"
-fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tanácsadója.
